Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló eljárást érintő jogszabályi változások áttekintése
Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló eljárást érintő jogszabályi változások áttekintése Még a különleges végrehajtási eljárások között is speciális eljárási rezsimként szabályozott az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló eljárás. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 183. §-a értelmében az ingatlan fekevése szerint illetékes járásbíróság végrehajtható okirat kiállítása nélkül, nemperes eljárásban meghozott végzésével […]
Az alzálogjog érvényesítésével kapcsolatos módosítások a végrehajtási törvényben
Az alzálogjog érvényesítésével kapcsolatos módosítások a végrehajtási törvényben A hatályos Ptk. által korábban felélesztett alzálogjog intézménye, illetőleg azzal összefüggésben a jogszabályi környezetnek a hitelezési gyakorlat által életre hívott változásai elengedhetetlenül szükségessé tették a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) zálogjog érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseinek az újragondolását. Jogalkotó általi reflexió a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény (Módtv.) képében […]
„Ne bis in idem” elv figyelmen kívül hagyása az önálló bírósági végrehajtóval szembeni jogkövetkezmények alkalmazása kapcsán
„Ne bis in idem” elv figyelmen kívül hagyása az önálló bírósági végrehajtóval szembeni jogkövetkezmények alkalmazása kapcsán Kétségtelen tény, hogy egy demokratikus jogállamban a jogalkalmazás különböző szintjein meghatározott eljárásjogi garanciákkal kell biztosítani azt, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések minden körülmények között érvényre jussanak. A bírósági végrehajtás foganatosításával szemben jogorvoslatként a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény […]
Árverési vétel útján való tulajdonszerzés, mint eredeti szerzésmód jellegét áttörő újabb jogosultság megjelenése a végrehajtási törvényben
Az ingatlan-nyilvántartás teljes megújulásával párhuzamosan sor került az építményi jog visszavezetésére a magyar jogrendszerbe. Voltaképpen az építményi jog nem jelent mást, minthogy a jogosultjának lehetősége van épületet létesíteni vagy hasznosítani az adott ingatlanon, annak felszínén és alatta is.